Az Eüsztv. előírásainak betartása kihívás a cégek számára.

Már csak három hónapjuk maradt az elektronikus ügyintézésre kötelezetti körbe újonnan belépő közüzemi szolgáltatóknak hogy kialakítsák az Eüsztv. előírásai szerinti működésüket. A törvény egyértelmű követelményeket szab az elektronikus kapcsolattartásra, az e-ügyintézési szolgáltatások használatára, sőt a belső ügyintézési folyamatok elektronizálására is.

A havonta átlagosan 150 000-nél kevesebb, de 50 000-nél több számlát kibocsátó közüzemi cégek vezetői, ügyvitelért, folyamatokért felelős munkatársai számára nagy és összetett feladatot hozott az Eüsztv. módosítása. A Nemzeti Jogszabálytár link alatti oldalán már elérhető a 2024. január 1-jétől hatályos normaszöveg. Az 1. § 33. pontja, a közüzemi szolgáltató értelmező rendelkezése okozza a fejtörést:

“közüzemi szolgáltató: az a vállalkozás, amely törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely e kötelezettség alapján víziközmű-szolgáltatást, távhőszolgáltatást, hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység közszolgáltatást, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást, kéményseprő-ipari szolgáltatást, egyetemes postai szolgáltatást, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújt és a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 50 000 számlát bocsátott ki;”

A 2023. végéig hatályos Eüsztv. azon vállalatokat sorolta közüzemi szolgáltatói körbe, amelyek 150 000 számlát bocsátottak ki havi átlagban az előző évben. Egyértelműen bővül tehát az Eüsztv. szerinti közüzemi szolgáltatói kör azzal, hogy a számlázási kritériumot harmadára csökkentette a törvényhozó. Becslésünk szerint akár 50-100 olyan vállalat lehet, amelynek 2024. január 1-jétől hirtelen meg kell felelnie az Elektronikus ügyintézési törvény előírásainak.

Miért kell foglalkozni a közüzemi szolgáltatóknak az Eüsztv-vel?

A 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv) 1. § 17. pontja határozza meg az elektronikus ügyintézést biztosító szervek körét, és egyértelműen megnevezi a közüzemi szolgáltatókat, amely kör a fentiek alapján kibővül.

Az elektronikus ügyintézés biztosítása a közüzemi szolgáltatóknál

Az elektronikus ügyintézés biztosítása első sorban azt jelenti, hogy a szolgáltató képes elektronikus csatornát biztosítani a hozzá forduló cégek és természetes személyek számára, és képes az ügyintézést végig elektronikus módon végezni a rendelkezésre álló szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások (KEÜSZ) ügyintézési folyamatokba integrált használatával.

A jobb érthetőség érdekében kiemelünk néhány követelményt a törvényből, és jelezzük az előírás szerint kötelező SZEÜSZ/KEÜSZ beépítést:

Eüsztv. 25. § (3): Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább:

• Az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek lekérdezését (Rendelkezési Nyilvántartás - RNY)
• A Személyre szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) keresztül az elektronikus ügyintézés lehetőségét,
• Elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,
• A Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatáson (BKSZ - Hivatali Kapu) keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,
• Az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő igazolását,
• Dokumentumhitelesítést illetően a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását,
• Az E-ügyintézési törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását, (elektronikus aláírás),
• Az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését az E-ügyintézési törvény 14. § szerint valamennyi típusú kézbesítés útján,
• Az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok (EPAPÍR, E-ŰRLAP) kezelését.

Belső elektronizálási kötelezettség a közüzemi szolgáltatóknál

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 2020. február 1-jétől hatályos bekezdése kimondja:

“Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az e-ügyintézési szolgáltatásainak működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljes körűen elektronizálni, ehhez az elektronikus információs rendszereket biztosítani.”

A belső elektronizálási kötelezettség elmulasztása törvénysértés, ám érdemes nem kényszerként, sokkal inkább lehetőségként tekinteni erre az előírásra. Az Eüsztv. által kötelezővé tett belső elektronizálás ugyanis sokkal hatékonyabb működést, automatizált ügyintézési lépéseket eredményez a folyamatoknál.

Elektronikus ügyintézési kötelezettség a közműcégeknél: van megoldás!

Az Eüsztv. lényegében a közigazgatás, közfeladat-ellátás digitalizálására irányul. Ebben a szférában az ügyintézési folyamatokat iratkezelés kíséri. Minden egyes ügyintézési lépés valamilyen rögzített írásos formában ölt testet. Ezt érdemes alapul venni azoknak a közüzemi szolgáltató vezetőknek, ügyviteli munkatársaknak is, akik az elektronikus ügyintézés 2024. január 1-jétől belépő követelményeire keresik a megoldást.

Az érintett szervezetek számára a jogalkotó rendkívül rövid felkészülési időt hagyott. (A törvény általános, 2018. január 1-jei hatályba lépése előtt több mint két éve volt az érintett szervezeteknek a szabályozási követelmények teljesítésére.) Az újonnan elektronikus ügyintézést biztosító szervvé váló cégeknek a 2023-as év végén, egy kevesebb mint 3 hónapos időszakban kell felkészülniük mind a szabályozási kérdések megoldására (pl. információ átadási, másolatkészítési szabályzat), mind a SZEÜSZ/KEÜSZ csatlakozásokra, mind a szakrendszeri fejlesztésekre, amelyekkel a front és back office területek jogszabályi megfelelését egyaránt tudják biztosítani.

Bővül az elektronikus ügyintézésre kötelezett közüzemi szolgáltatók köre