Esemény

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Dr. Bodó Attila Pál

Emberi Erőforrások Minisztériuma
főosztályvezető

Dr. Bodó Attila Pál, jogász, szociológus. 20 éves közigazgatási és 10 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik, többek között a nyugdíjbiztosítás, a területi közigazgatás szervezetrendszerének alakítása, a hatósági nyilvántartás, a nyílt és a minősített adat, irat- és dokumentumkezelés, az ügyvitel és rendszerfejlesztés, az informatika és a védelmi igazgatás területén szerzett tapasztalatot. Számos rendszerfejlesztési és szervezetfejlesztési projektben vett részt, 5 éven át irányította a CAF modell ágazati bevezetését és működtetését a nyugdíjbiztosítás területén. Ezen szakterületeken számos publikációja jelent meg. 2012 és 2014 között a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet keretében részt vett a 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet novelláris módosításában, a 43/2013. (II.19.) Korm. rendelet és a 27/2014. (IV.18) KIM rendelet megalkotásában. Részt vett továbbá a 2013. évi L. törvény kodifikációs munkájában, az elektronikus információbiztonság jogi és közigazgatási alapjait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézetében oktatja. 2014-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból az Emberi Erőforrások Minisztériumához csatlakozott, ahol az Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztályt vezeti.

A könyvünket azoknak a szakembereknek ajánljuk, akik az irat- és dokumentumkezeléssel kapcsolatban minden tudni akarnak. A jogszabályi környezetben megjelenő jogok és kötelezettségek rendszerétől az elektronikus dokumentumkezelésben rejlő lehetőségeken át, egészen a legjobb gyakorlati példákig. E könyv annak a felismerését hivatott szolgálni, hogy minden szervezetnek szüksége van hatékonyan, gazdaságosan és átláthatóan, a technológiai kihívásoknak megfelelően működő irat- és dokumentumkezelésre, amely a szervezet funkcionális működtetésének egyik meghatározó alapfolyamata. Ezen alapfolyamat részletes ismerete nélkül sem a vezető, sem a szakember nem lehet biztos a dolgában!

• Iratkezelésre vonatkozó jogszabályi környezet
• Az iratok és adatok védelme (adatvédelem, információbiztonság, minősített adatok kezelése)
• Irattározás és a selejtezés szabályozási alapjai és gyakorlati megvalósítása
• Irattári terv készítése és használata
• Iratkezelési jogszabálygyűjtemény

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Dr. Stéger Csilla

Oktatási Hivatal
felsőoktatási elnökhelyettes

Az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese, korábban főosztályvezetője. Az Oktatási Hivatal vezetésével fejlesztette ki EKOP és TÁMOP projektek keretében a Felsőoktatási Információs Rendszert (FIR), majd az arra épülő magyar állami ösztöndíj nyilvántartást. Korábban az oktatási tárca Felsőoktatási Főosztályán, valamint felsőoktatási intézményi adminisztráció kari és rektori vezetési szintjén dolgozott. Közgazdász és a neveléstudomány területén szerzett PhD fokozatot.

Javaslom e szakkönyvet minden közigazgatásban dolgozónak azért, hogy nyomon követhesse és megérthesse azokat a folyamatokat, melyek meghatározzák a 21. századi munkavégzést. E könyv alapján érthetővé válnak az e-közigazgatásban a hivatalok rendelkezésére álló szolgáltatások, az iratkezelés és a szakmai feladatvégzés megújításának lehetőségei. Remélem, a területen eddig felhalmozott tudás átadásával inspirálunk a megújításra és érdemi támogatást tudunk nyújtani az elindult elektronizálási folyamatok sikerre viteléhez.

• Esettanulmány: A papíralapú ügyintézésről elektronikusra való átállás menedzselése az Oktatási Hivatalban

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Dr. Tafferner Tamás

Oktatási Hivatal
Osztályvezető

Dr. Tafferner Tamás 2007 óta dolgozik jogászként és iratkezelési szakértőként az Oktatási Hivatalban, ahova az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási szakterületéről érkezett. Főosztályvezető-helyettesként, a küldeménykezelő iroda vezetőjeként felügyelte, gondozta az elektronikus iratkezelési rendszer 2008-as bevezetését, melyet a következő években több más projekt követett. Jelenleg osztályvezetőként dolgozik a szervezetben. A rendszer különböző irányú kiteljesítésében – az ötletektől a megvalósításig – különböző szerepeket vállalt az innovatív, támogató munkahelyi környezetben. Projektvezetője volt a dokumentumkezelés és a KÉR rendszer Hivatalba történő bevezetésének, részt vett a ticketing rendszer tervezésében és bevezetésében, valamint a Felsőoktatási Hallgatói Szerződéstár létrehozásában. Alapítója és személyes előadója 2008 óta a rendszeres belső iratkezelési képzéseknek. Többször volt előadója az Infotér konferenciáknak.

A könyv szándéka szerint a “modern”, legfrissebb iratkezelési tudnivalókat foglalja össze gyakorlatias megközelítésben, ugyanakkor iratkezelési alapot is ad. Hasznos ezért azoknak, akik “kezdők” az iratkezelésben, hiszen az alapvető szabályozásokat, folyamatokat, információkat is megismerhetik. Ugyanakkor a “haladók” is haszonnal forgathatják, mert a legújabb, összetett kormányzati rendszerek (pl. SZEÜSZ-ök vagy KÉR) is bemutatásra kerülnek, ill. jó eséllyel találhatnak megoldást, leírást, tanácsot a gyakorlatban felmerült kérdéseikre. Ezt szolgálja több, hosszabb-rövidebb esettanulmány és un. jó gyakorlat bemutatása is, amely élményszerűvé teszi a könyvet. Mindezek alapján azoknak a kollegáknak ajánlom e könyvet, akik már foglalkoztak az iratkezeléssel, és természetesen azoknak is, akik még nem. Hitem szerint mindenki találhat benne hasznos tudást, aki a közigazgatásban dolgozik

• Iratkezelési gyakorlat ismertetése (bejövő és kimenő folyamatok)
• Digitalizálás az iratkezelési folyamat közben – gyakorlati megvalósítás
• Irattárazott anyagok digitalizálása
• Elektronikus irattár lehetősége

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Csóti Csaba

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma - SZEF
Elnök

20 évig levéltárosként dolgozott, párhuzamosan különböző szakszervezeti tisztségeket töltött be, valamint 2005 óta megszakítás nélkül iratkezelési szakértőként is tevékenykedik. 2016-2019 között a közgyűjteményi szakszervezet (KKDSZ), 2019-től a SZEF szakszervezeti konföderáció elnöke.

Könyvünket elsősorban azoknak ajánljuk, akik tudják, hogy a 21. században a siker egyik megalapozója az adatok megfelelő rendszerezése és tárolása, gyors, de ugyanakkor biztonságos elérhetővé tétele. Azoknak, akik felelősségteljes középvezetőként vagy irat- és dokumentumkezelési szakembereként akarnak dolgozni. Akik tudásukat folyamatosan fejlesztve, innovatív megoldásokat keresve kívánják végezni munkájukat. Akik nemcsak használni, de érteni is akarják a dokumentumkezelés hagyományos és elektronikus megoldásait. No és persze azoknak is, akik még csak ismerkednek az iratkezelés területével. Könyvünk egyszerre kínál lehetőséget a dokumentumkezelés területén az első lépések megtételére, de a továbblépésre, a kreatív gondolkodás fejlesztésére is.

• Iratok nyilvántartása, irattárazása
• Az önérdek és a haszon szerepe az adatmegőrzésben
• Rendszerszemlélet az iratkezelés folyamatában
• Numerikus rendszerek alkalmazása az iratnyilvántartás területén
• Levéltári átadás folyamata gyakorlati szemmel
• e-levéltár lehetőségei és hatásai az iratkezelésre
• Irattározott anyagok digitalizálása
• Önkormányzatok specialitásai

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Szittner Károly

Conszittner Kft.
Tulajdonos-ügyvezető

Korábban különböző e-közigazgatási projektek megvalósításában működött közre, az NHIT volt szakértője. Több mint 30 évig dolgozott a közigazgatásban. 2002-2010 között a Miniszterelnöki hivatal e-közigazgatással foglalkozó szervezeti egységeiben, elsődlegesen az e-közigazgatás szabályozási megalapozásával, stratégiai tervezésével és különböző fejlesztési projektek támogatásával foglalkozott. Ennek részeként részt vett a levéltári törvény módosításában, a 335/2005 (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozási modelljének kialakításában és kodifikációjában, majd az iratkezelési szoftverekre vonatkozó követelmények meghatározásában. Több e-közigazgatással foglalkozó könyv társszerzője. 2010-12 között EU által finanszírozott projekteket vezetett Albániában és Szerbiában, amelynek részeként az ottani iratkezelés fejlesztésére, elektronizálására is dolgoztak ki javaslatokat.

• Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az iratkezelés kapcsolata

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Váradi András

Magyar Posta
projektmenedzser

Karrierjét a Számítástechnikai Koordinációs Intézetnél kezdte fejlesztő mérnökként, később irodavezetőként. Ezután az IQSoft Zrt.-nél ERP rendszerek pénzügyi moduljainak felelőseként számos bevezetési projektben tevékenykedett. Ezt követően értékesítési és egyéb menedzsment feladatokat látott el a Sun Microsystems, a Freesoft és Alerant, valamint az Oracle cégeknél. A Magyar Postához a Hibrid projekt indításakor csatlakozott, amelyben először a külső kapcsolatokért felelt, később a fenntarthatóság területeit irányította. Számos konferencián tartott előadást a Magyar Posta részvételéről az e-közigazgatás továbbfejlesztésében. Fontosnak tartja, hogy a Magyar Posta elektronikus ügyintézési szolgáltatásainak helye és szerepe, mint digitális híd az állam és polgárai között, minél több helyen kerüljön közérthetően ismertetésre.

A könyv kitűnő forrást nyújt az elektronikus közigazgatás és az ebben kulcsszerepet betöltő dokumentumkezelési rendszer közös értékteremtő képessége iránt érdeklődők számára. Finoman egyensúlyoz a mélyebb szakmai tartalom és a gyakorlati tapasztalatok ismertetése között. Mindazok számára hasznos lehet, akik akár az e-közigazgatás, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szabályrendszerét, akár a dokumentumkezelés megoldásait kívánják megismerni. Egyaránt ajánlom ezt a művet az érdeklődők és a területen jártas szakemberek számára is.

• A Magyar Posta és a SZEÜSZ-ök

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Kovács Rezső

Belügyminisztérium, Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály
főosztályvezető

Kovács Rezső a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályának főosztályvezetője. Iratkezeléssel 25 éve foglakozik. Korábban a Magyar Honvédség különböző parancsnokságainál, illetve a Honvédelmi Minisztériumban töltött be különböző titokvédelmi, ügyviteli, iratkezelési vezető beosztásokat. Az alárendelt szakállomány részére rendszeresen szervezett képzéseket, tartott előadásokat. A Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél minősített adatvédelmi főreferensként részt vett a minősített adat kezelésével kapcsolatos hatósági ellenőrzésekben, a titkos ügykezelők részére gyakorlati képzést tartott. A Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet alapján 2014. 06.27-től feladatai közé tartozik a köziratok kezelésének szakmai irányítása, a feladatok koordinálása. Részt vesz az iratkezelésért felelős és az iratkezelést végző személyek szakmai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos koncepciók kidolgozásában, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításaiban. A Belügyminisztérium biztonsági vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából eljárva utasítási joggal gyakorolja a miniszternek a minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait, irányítja a helyi biztonsági felügyelet tevékenységét.

Az egységes iratkezelés közelmúltban betöltött 10. évfordulója az ágazat felelős vezetőit és munkatársait is visszatekintésre, összegzésre és a jövőre irányuló útkeresésre ösztönzi. Remek segédeszköz ehhez e kiadvány, ami professzionális módon foglalja össze az iratkezelés napjainkban aktuális témáit, problémáit. Bízom benne, hogy mindennapi munkájuk során az iratkezelői állomány, az iratkezelésért felelős szervezeti egységek vezetői gyakran kezükbe veszik majd és „sorvezetőként” alkalmazzák. Meggyőződésem, hogy az ágazat szakmai elismertségének növelése, kizárólag felkészült, tájékozott, a modern kor eszközrendszerét ismerő kollégákon keresztül növelhető.

• A köziratok kezelésének ellenőrzési rendje
• A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési tevékenysége
• A belügyminisztérium ellenőrzési tevékenysége
• A köziratok kezelésére vonatkozó ellenőrzés menete
• A köziratkezelés ellenőrzésének eszközei, módszere

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Surányiné Dr. Temesi Mária

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
főosztályvezető

A szerző igazgatásszervező, okleveles ingatlangazdálkodó és jogász végzettséggel rendelkezik. A közigazgatásban 27 éve dolgozik, részt vett a KÉR kialakításában és munkafolyamatainak meghatározásában, jelenleg a Kormányzati Központi Érkeztető Főosztály vezetője. Igazgatásszervezői szakdolgozatának témája 1994-ben a papírmentes iroda volt. Természetes folytatásként adódtak a jogi tanulmányok, ahol a diplomamunka 2010-ben a személyes adatok védelme témakörben készült. Pályája során többször vezette, irányította vagy felügyelte az iratkezelési-, informatikai-, adatvédelmi szakterületet. Nevéhez fűződik számos intézményi iratkezelési- és adatvédelmi szabályzat megalkotása. Aktív oktató és vizsgáztató a közigazgatási alap- és szakvizsgán, továbbá rendszeresen tart előadásokat, oktatást iratkezelés és adatvédelem témakörökben.

Lehet-e izgalmasabb annál, mint amikor kitűnő szakemberek vallanak munkájukról, annak jogi és természetes környezetéről, a fejlődés irányairól? A válogatott fejezetek az iratkezelés-, az elektronizálás- és az elektronikus iratkezelés ábécéjének foglalatát adják olyan szerzők tollából, akik maguk is jártasak a témában és végigjárták annak útvesztőit. Miféle titkokat rejt az iratkezelés? Hogyan lehet a papírról áttérni a digitalizált világba? Melyek azok az eszközök, amelyek segítségünkre lehetnek ebben? Ilyen és hasonló izgalmas kérdésekre kaphatunk választ a könyvből.

• A Központi Érkeztető Rendszer (KÉR) történeti háttere, működése
• A KÉR működésével kapcsolatos tapasztalatok, eredmények
• A Központi Érkeztető Rendszer lehetséges jövője
• A KÉR, mint folyamat, és mint szervezet

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Dr. Kissné Dr. Szabó Krisztina

Független szakértő

2003-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2004 februárjától a Belügyminisztérium Jogi Főcsoportfőnökségére került jogi koordinációs szakterületre. A későbbi 335/2005 (XII. 29.) Korm. rendelet tervezete, mint koordinációs feladat került az asztalára. 2006-ban a vezetésével létrejött a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet a Belügyminisztériumban. Fontosnak tartja az iratkezelés, mint szakterület elismertségének emelését, az azzal foglalkozók tudásának növelését. 2015-ig vezettem a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályának Iratfelügyeleti Osztályát, majd 2019. január 1-től független elektronikus ügyviteli szakértőként dolgozok.

Az iratkezelés jellemzően háttértevékenység, amely a szervezet szakmai tevékenységét segíti, támogatja. Az informatika világában azonban a határok elmosódnak, a szabályok összeérnek, és az egyes ágazatoknak elkerülhetetlenné válik az együttműködés. Ahhoz, hogy partnerek tudjunk lenni, ismernünk kell a valamennyi szereplő szempontrendszerét. Ezt a megismerést segíti e könyv és a kapcsolódó előadássorozat.

• A köziratok kezelésének ellenőrzési rendje
• A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési tevékenysége
• A belügyminisztérium ellenőrzési tevékenysége
• A köziratok kezelésére vonatkozó ellenőrzés menete
• A köziratkezelés ellenőrzésének eszközei, módszere

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Erdősi Péter Máté

Crowe FST Audit Kft.
igazgató

Informatikai biztonsági szakértőként 2000-ben kezdett el foglalkozni a magyar kormányzati hitelesítés-szolgáltató kialakításának feltételrendszerével és az elektronikus aláírással. Részt vett a minősített hitelesítés-szolgáltatók ellenőrzési módszerének gyakorlati kialakításában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság éves felügyeleti eljárásaihoz kapcsolódóan. Több felkérésnek tett eleget elektronikus dokumentumok hitelességének, elektronikus másolatok hitelességének kialakítására vonatkozó projektben elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértőként. A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület alapító tagjaként, 2008 óta pedig az oktatásért felelős elnökségi tagként segíti az elektronikus aláírási technológiák itthoni elterjedését. A témában rendszeresen publikál és előad tudományos és ismeretterjesztő konferenciákon. Továbbá az elektronikus közigazgatási rendszerek tárgy oktatásában is évek óta előadó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, nappali és levelező képzésben egyaránt.

A digitális korszakban az iratkezelés teljes életciklusát átlátni nem egyszerű feladat. Felgyorsult világunkban az irat útját is már csak elektronikus információs rendszerek mindennapos használatával lehetséges hatékonyan és biztonságosan megoldani. Éppen ezért ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik a közigazgatáson belül foglalkoznak az iratok kezelésével, de különösen azok számára tartom ezt a művet fontosnak, akik elektronikus iratokkal hitelesen szeretnének foglalkozni vagy részletszabályokat ehhez kialakítani. Nem utolsó sorban hasznosnak tartom ezeket az ismereteket a közigazgatásban dolgozó információbiztonsági szakemberek számára is, hiszen megteremthet egy közös nyelvet a hiteles és biztonságos iratkezeléshez, mint elérni kívánt célhoz vezető úton.

• Elektronikus aláírás – elmélet és gyakorlat
• Elektronikus aláírás jogszabályi és elméleti háttere
• Hiteles elektronikus dokumentumok készítése
• Hiteles másolat készítése

Balogh Gábor

Königsberg Consulting Kft.
Vezető tanácsadó

.

Az igazgatásszervezői végzettség megszerzését követően, tudatos karrierépítés céljából a közigazgatási pályafutását helyi szinten, egy önkormányzatnál kezdte meg, amelyet a területi államigazgatás (közigazgatási hivatal), majd a központi közigazgatás (minisztérium, háttérintézmény) követett. A 13 éves közigazgatási munkavégzéséből, több, mint 5 évet vezetőként töltött el, amelynek során az operatív szintű tervezés, igazgatásszervezés és végrehajtás területén gyűjtött értékes tapasztalatokat. Kiemelkedő munkavégzése érdemeként belügyminiszteri elismerő oklevélben részesült. 2017-től a Königsberg Consulting Kft. vezető tanácsadója, amely mára meghatározó szereplőjévé vált a kormányzati informatikai tanácsadói piacnak, különös tekintettel az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez kapcsolódó folyamatszabályozási, igazgatásszervezési és közpolitikai elemzési feladatokra.

Szakmai érdeklődési köre elsődlegesen az elektronikus közigazgatás fejlesztése. Munkája során a digitális transzformáció tárgykörében legfőképpen az elektronizáláshoz szükséges folyamatok újraszervezésére, valamint az új működési módra való szervezeti felkészítés jelenti a fókuszt. Ezenkívül a helyi önkormányzatok témakörében több publikáció fűződik a nevéhez, illetve 5 éven keresztül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatta is ezt a témát.

Dr. Kádár Krisztián

Königsberg Consulting Kft.
Ügyvezető

.

Az elmúlt két évtizedben megszerzi az igazgatásszervező és jogi diplomát, dolgozik a közigazgatásban (minisztériumok, háttérintézmények), dolgozik a közigazgatásnak (tanácsadóként, külső szakértőként), kutatja, és legújabban tanítja a közigazgatást (Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem), és úgy tűnik a hobbija is a közigazgatás (Közigazgatásfejlesztési Társaság és a DEÜSZ alapító tagja).

Jelentősebb szakmai kihívásainak és egyúttal sikereinek tekinti Magyarország 2011. évi EU soros elnöksége alatt az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) szakértői szintű koordinálását, két közigazgatás-fejlesztési (ÁROP-1.2.9, ÁROP-2.2.19) és egy felsőoktatás-kutatási (TÁMOP-7.2.1) projekt szakmai vezetését.

Eddigi pályafutása során a Belügyminisztériumi Tudományos Tanács kiemelkedő tudományszervezői munkájáért emlékéremben (2005), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium érdemei elismeréseként miniszteri elismerő oklevélben (2011) részesítette. 2017-től címzetes egyetemi docens. Több angol és magyar nyelvű szakmai publikáció szerzője és társszerzője. Tagja a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének, a minősített vezetési tanácsadó (CMC) cím viselésére 2016-tól jogosult.

2009-ben alapította a Königsberg Consulting Kft-t, amely mára meghatározó szereplőjévé vált a kormányzati informatikai tanácsadói piacnak, különös tekintettel az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez kapcsolódó folyamatszabályozási, igazgatásszervezési és közpolitikai elemzési feladatokra.

Dr. Kissné Dr. Szabó Krisztina

Független szakértő

.

2003-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2004 februárjától a Belügyminisztérium Jogi Főcsoportfőnökségére került jogi koordinációs szakterületre. A későbbi 335/2005 (XII. 29.) Korm. rendelet tervezete, mint koordinációs feladat került az asztalára. 2006-ban a vezetésével létrejött a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet a Belügyminisztériumban. Fontosnak tartja az iratkezelés, mint szakterület elismertségének emelését, az azzal foglalkozók tudásának növelését. 2015-ig vezette a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályának Iratfelügyeleti Osztályát, majd 2019. január 1-től független elektronikus ügyviteli szakértőként dolgozik.

Kiss Péter

DEÜSZ
Főtitkár

.

Igazgatásszervező diplomájának megszerzése után egyértelmű volt az irány, a közigazgatásban kezdte meg pályafutását. A következő években mind a helyi, mind a területi, mind a központi közigazgatáshoz tartozó szerveknél is dolgozott. Az iratkezeléssel mint szakmával 2010-ben kezdett foglalkozni, a szakterületen mintegy 6 évnyi vezetői tapasztalatot szerzett különböző szervezeteknél. Az önkormányzati szektor és a dokumentumkezelési szakmai ismereteit 2017-től az ország egyik legnagyobb közigazgatási informatikai projektjében, az önkormányzati ASP rendszer kialakításában és országos kiterjesztésében kamatoztatta projektmenedzserként. 2020-tól kezdődően a DMS One munkatársaként a közigazgatási ügyfelekhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátásért felel.

Az iratkezelés mellett érdeklődése egyre inkább az elektronikus ügyintézés felé fordult, mindkét témában rendszeresen tart szakmai rendezvényeken előadásokat.

Az iratkezelési kézikönyv társszerzőjeként bemutatkozik:

Kiss Péter

DEÜSZ
Főtitkár

Igazgatásszervező diplomájának megszerzése után egyértelmű volt az irány, a közigazgatásban kezdte meg pályafutását. A következő években mind a helyi, mind a területi, mind a központi közigazgatáshoz tartozó szerveknél is dolgozott. Az iratkezeléssel mint szakmával 2010-ben kezdett foglalkozni, a szakterületen mintegy 6 évnyi vezetői tapasztalatot szerzett különböző szervezeteknél. Az önkormányzati szektor és a dokumentumkezelési szakmai ismereteit 2017-től az ország egyik legnagyobb közigazgatási informatikai projektjében, az önkormányzati ASP rendszer kialakításában és országos kiterjesztésében kamatoztatta projektmenedzserként. 2020-tól kezdődően a DMS One munkatársaként a közigazgatási ügyfelekhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátásért felel. Az iratkezelés mellett érdeklődése egyre inkább az elektronikus ügyintézés felé fordult, mindkét témában rendszeresen tart szakmai rendezvényeken előadásokat.

Kovács Tamás

DMS One Zrt.
Szenior projektvezető

.

Tamás érdeklődése az elektronikus közigazgatás felé már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán töltött egyetemi mester képzés évei alatt kialakult. 2013-ban a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójában szerzett különdíjat a „Mobilalkalmazások lehetőségei a helyi közigazgatásban” tárgyú pályamunkájával. Mentora és konzulense a hazai elektronikus ügyintézés kutatásának elismert alakja, Dr. Budai Balázs volt. Pályamunkája a Pro Publico Bono folyóiratban, és egy az Országos Tudományos Diákkör által kiadott kiadványban is megjelent.

Munkáját 2013-ban Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Polgármesteri Hivatalnál kezdte meg igazgatás-szervezőként, ahol főleg a régi folyamatok modernizálásával, fejlesztésével foglalkozott. Egy projekt keretében részt vett és vezette a kerületi mobilalkalmazás fejlesztését és bevezetését. 2016 márciusától A Közigazgatás-fejlesztési és Szervezési Iroda irodavezető-helyettese lett, ahol kimondottan az iratkezelésért, a hivatal folyamatainak fejlesztéséért, szabályzataiért, illetve az informatikai fejlesztésekért és IT biztonságért felelt. 2014-2015 között elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információbiztonsági vezető posztgraduális képzését is. A Hivatalnál töltött idejének utolsó feladata a Hivatal felkészítése volt az Eüsztv.-nek történő megfelelésre.

Tamás 2018-ban csatlakozott a DMS One Zrt.-hez, ahol azóta is projektvezetői, tanácsadói tevékenységet lát el. Számos nagyobb projekt vezetése tartozott a feladatai közé, 2019-től ő felelt a Mol Zrt., MKB Bank, Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatalnál folyó projektek mellet többek közt az ASP 2.0 projektben az Iratkezelő rendszer bevezetéséért és azóta is hozzá tartozik a projekt.

Tamás elhivatott az elektronikus ügyintézés, a mobil eszközök nagyobb bevonása, valamint az Okos Város és Big Data területek iránt, hiszi, hogy a jól megtervezett és átgondolt elektronikus fejlesztések hosszú távon minden állampolgár számára segítséget nyújthat.

Dr. Rupp Zoltán

Königsberg Consulting Kft.
Cégvezető

.

Az Államigazgatási Főiskolán szerzett igazgatásszervező, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi diplomát. Az elmúlt 20 évben igazgatásszervezési, e-közigazgatási, szervezetfejlesztési, informatikai fejlesztési területeken dolgozott az önkormányzati igazgatásban, a központi közigazgatásban, valamint a magánszektorban. 2008-tól a Miniszterelnöki Hivatal kormánytanácsadója, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Programmenedzsment főosztályának vezetője, 2015-től közel öt éven át NISZ Zrt. projektigazgatója. Jelenleg a Königsberg Consulting Kft. cégvezetője, partnere.

Szittner Károly

Conszittner Kft.
Tulajdonos-ügyvezető

Korábban különböző e-közigazgatási projektek megvalósításában működött közre, az NHIT volt szakértője. Több mint 30 évig dolgozott a közigazgatásban. 2002-2010 között a Miniszterelnöki hivatal e-közigazgatással foglalkozó szervezeti egységeiben, elsődlegesen az e-közigazgatás szabályozási megalapozásával, stratégiai tervezésével és különböző fejlesztési projektek támogatásával foglalkozott. Ennek részeként részt vett a levéltári törvény módosításában, a 335/2005 (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozási modelljének kialakításában és kodifikációjában, majd az iratkezelési szoftverekre vonatkozó követelmények meghatározásában. Több e-közigazgatással foglalkozó könyv társszerzője. 2010-12 között EU által finanszírozott projekteket vezetett Albániában és Szerbiában, amelynek részeként az ottani iratkezelés fejlesztésére, elektronizálására is dolgoztak ki javaslatokat.

Varga László

DMS One Zrt.
szakmai igazgató

.

A DMS One Zrt. szakmai igazgatójaként a cég alapítása óta termékfejlesztéssel, valamint elektronikus iratkezelő rendszerek bevezetési projektjeinek megvalósításával, optimalizálásával foglalkozik. Több mint 10 éves projektmenedzseri tapasztalattal rendelkezik tanúsított irat- és dokumentumkezelő szoftverek fejlesztésével és bevezetésével kapcsolatban.

Csóti Csaba

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma - SZEF
Elnök

20 évig levéltárosként dolgozott, párhuzamosan különböző szakszervezeti tisztségeket töltött be, valamint 2005 óta megszakítás nélkül iratkezelési szakértőként is tevékenykedik. 2016-2019 között a közgyűjteményi szakszervezet (KKDSZ), 2019-től a SZEF szakszervezeti konföderáció elnöke.

Német Ágota

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Vezető e-közigazgatási szakértő

.

Elektronikus közigazgatási szakember, vezetői, oktatói és újságírói tapasztalatokkal. Közgazdász végzettséggel, jogi szakokleveles közgazda posztgraduális, valamint közigazgatás modernizációs menedzser diplomákkal rendelkezik.

Dr. Tafferner Tamás

Oktatási Hivatal, Osztályvezető

Dr. Tafferner Tamás 2007 óta dolgozik jogászként és iratkezelési szakértőként az Oktatási Hivatalban, ahova az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási szakterületéről érkezett. Főosztályvezető-helyettesként, a küldeménykezelő iroda vezetőjeként felügyelte, gondozta az elektronikus iratkezelési rendszer 2008-as bevezetését, melyet a következő években több más projekt követett. Jelenleg osztályvezetőként dolgozik a szervezetben. A rendszer különböző irányú kiteljesítésében – az ötletektől a megvalósításig – különböző szerepeket vállalt az innovatív, támogató munkahelyi környezetben. Projektvezetője volt a dokumentumkezelés és a KÉR rendszer Hivatalba történő bevezetésének, részt vett a ticketing rendszer tervezésében és bevezetésében, valamint a Felsőoktatási Hallgatói Szerződéstár létrehozásában. Alapítója és személyes előadója 2008 óta a rendszeres belső iratkezelési képzéseknek. Többször volt előadója az Infotér konferenciáknak.

Tóth Tünde

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
Informatikai vezető

20 éve a Pécsi Egyetemen tanult közgazdaságtant, mely alatt egy IT cégnél dolgozott. Ott ismerkedett meg a projekt fogalmával és a projektek működésével, valamint a projektvezetéssel. Így a közgazdasági diploma megszerzése után rövid út vezetett az informatika területére. Bár tanult programozást is, rendszerszervezőként, majd projektvezetőként dolgozott/dolgozik elsősorban. Különböző szektorokban vett részt projektekben, dolgozott banki szférában, magánszférában és a köz szolgálatában is.

Schindler Gábor

Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.
Kiemelt projektmenedzser

Schindler Gábor igazgatásszervező és közigazgatási menedzser. Pályája során tíz évet a közigazgatás különböző szintjein dolgozott, ennek legnagyobb részét önkormányzatnál, okmányiroda vezetőként. Az ezt követő 8 évben előbb a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium, majd a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. munkavállalójaként kiemelt európai uniós és nemzeti forrású projektek szakértőjeként, majd projektvezetőjeként dolgozott és működött közre pl. az országos kormányablak rendszer kiépítésében, az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztésében, az okos város központi platformszolgáltatás bevezetésében, míg az elmúlt időszakban többek között az elektronikus egészségügyi infrastruktúrával kapcsolatos projektek tartoztak hozzá. Jelenleg a Várkapitányság Zrt. kiemelt projektmenedzsereként igyekszik hasznosítani tapasztalatait.

Dr. Rupp Zoltán

Königsberg Consulting Kft.
Cégvezető

.

Az Államigazgatási Főiskolán szerzett igazgatásszervező, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi diplomát. Az elmúlt 20 évben igazgatásszervezési, e-közigazgatási, szervezetfejlesztési, informatikai fejlesztési területeken dolgozott az önkormányzati igazgatásban, a központi közigazgatásban, valamint a magánszektorban. 2008-tól a Miniszterelnöki Hivatal kormánytanácsadója, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Programmenedzsment főosztályának vezetője, 2015-től közel öt éven át NISZ Zrt. projektigazgatója. Jelenleg a Königsberg Consulting Kft. cégvezetője, partnere.

Barcsánszky Péter

Oktatási Hivatal
Főosztályvezető, CISA

Barcsánszky Péter 2007-től az Oktatási Hivatal informatikai üzemeltetésért felelős vezetője, jelenleg a Rendszerüzemeltetési és Dokumentációs Főosztályt vezeti. Az üzemeltetési feladatok mellett 2010-től információbiztonsági auditor (CISA) illetve a Hivatal Információs rendszerek Biztonságáért felelős vezetője. Iratkezelési és IT biztonsági témakörökben rendszeres előadója az elektronikus ügyintézési és IT biztonsági konferenciáknak, beleértve az Infotért is. Az elmúlt 10 évben rendszeresen részt vett a Hivatalban alkalmazott az irat-és dokumentumkezelő rendszer továbbfejlesztésében és az elektronikus ügyintézési folyamatok kiterjesztésében.