Címkék

  • 174 év után megszűnik a távirat

    A valaha úttörő távirat szolgáltatás ideje lejárt

    2021. április 30-tól kikerül a portfólióból a belföldi távirat és Posta-Világfax szolgáltatás - közölte a Magyar Posta. A távirat iránti igény az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, számos európai ország már megszüntette ezen szolgáltatását.

    Erről olvashatok itt 3 perc alatt:

    • A távirat története és korabeli jelentősége
    • Kivezetésének okai
    • A hibrid konverzió és a távirat hasonlósága
  • 3/2018. (II.21.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről

    A napokban jelent meg és 2018. március 1-jén lép hatályba a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 3/2018 (II. 21.) BM rendelet. Az új jogszabályról beszélgettünk dr. Kissné dr. Szabó Krisztinával, a Belügyminisztérium Iratfelügyeleti Osztályának osztályvezetőjével, aki a jogszabályalkotás koordinációját végezte, emellett a téma előadója lesz az Infotér által szervezett március 7-i e-Közigazgatás konferencián.

  • A Magyar Posta által biztosított SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatások (1. rész)

    Bizonyosan sokan szembesültek már azzal az akadállyal akár ügyfélként, akár közigazgatási szervnél dolgozó ügyintézőként, hogy egy mégoly kidolgozott elektronikus eljárásban sem teljesen nélkülözhető a papír dokumentum kezelése. Számos oka lehet ennek. Ügyfélként sokan vannak, akik nem rendelkeznek elektronikus lehetőségekkel vagy elérhetőségekkel, vagy éppen az ügyintézéshez szükséges iratok csak papír alapon vannak meg náluk, hogyan is tudnák azokat elektronikusan beküldeni az illetékes hivatalnak..

  • A Magyar Posta által biztosított SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatások (2. rész)

    A Magyar Posta által biztosított SZEÜSZ-ökről és KEÜSZ-ökről részletesen cikksorozatunk bevezető részében az általános megközelítés után, amely elsősorban a postai SZEÜSZ-öknek és KEÜSZ-öknek a szabályozott és központi elektronikus szolgáltatások rendszerén belül elfoglalt helyével foglalkozott, ebben a cikkben a postai szolgáltatások részleteit mutatjuk be.

  • A Magyar Posta által biztosított SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatások (3. rész)

    Folytatjuk 4 részből álló cikksorozatunkat, mely során a Magyar Posta által biztosított szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásait vesszük górcső alá. Míg a korábbi cikkekben a témát először általánosan helyeztük el az elektronikus szolgáltatások rendszerén belül, majd részletesen is bemutattuk a Posta szolgáltatásait, jelen írásunkban a postai SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök kapcsolatát vizsgáljuk az iratkezeléssel és az iratkezelő rendszerekkel.

  • Az eHR rendszer (1. rész)

    Májusban volt 5 éves az eHR. Három részes cikksorozatunkban bemutatjuk az elektronikus ügyintézés ezen éllovas szolgáltatását, felidézzük elindulásának körülményeit, részletezzük céljait és funkcióit. A cikkben igyekszünk minél több szakmai megfontolást közre adni, hogy azok is haszonnal olvashassák, akik eltérő folyamatokat és feldolgozást kívánnak használni, vagy eltérő szoftveres-informatikai környezetben dolgoznak.

  • Az eHR rendszer (2. rész)

    A cikksorozat első részébenaz eHR céljairól és funkcióiról írtunk. Ezúttal azokat a kérdéseket gyűjtöttünk össze, amelyeket érdemes feltenni és megválaszolni minden szervezetnek, amely (részben) automatizált elektronikus hr rendszer kiépítésébe, fejlesztésébe fog, és az iratkezelő rendszerrel integráltan kívánja az eHR anyagok kezelését megoldani.

  • Az eHR rendszer (3. rész)

    Három részes cikksorozatunk első részében az eHR céljairól és funkcióiról írtunk, majd a bevezetéssel kapcsolatos kérdésköröket taglaltuk. Ezúttal az Oktatási Hivatalban kialakított eHR rendszer és funkcionalitás példáján keresztül mutatunk be egy lehetséges, részben automatizált, működő eHR modellt.

  • Az elektronikus űrlapok új generációja, az iFORM

    A tanusitottiratkezeles.hu volt az INFOTÉR mellett az egyik szervezője a 2018. március 7-én tartott e-közigazgatás képzésnek és konferenciának, ahol az e-ügyintézés leginkább aktuális kérdéseit és fejleményeit, az elektronikus ügyintézés friss tapasztalatait mutatták be az adott téma szakértői. Az előadások között hallhattuk dr. Balaskó Sándor, a Kopint-Datorg Kft. üzletág igazgatójának előadását az “iFORM – egy kényelmes megoldás a webes űrlapokra” címmel, melyben a Kopint-Datorg Kft. saját fejlesztésű termékét, az iFORM űrlaptechnológiát mutatta be.

  • Digitalizálási kötelezettség az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknél

    Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek elektronikussá alakítani az ügyintézésükhöz kapcsolódó belső folyamataikat. Cikkünkben annak járunk utána, hogy betartják, betartatják-e ezt a jogszabályi előírást, illetve hogyan lehet elindulni a belső folyamatok digitalizációjának útján?

  • E-ügyintézés - az elmúlt 7 év a szakértő szemével

    Népszerűsítés, újraszervezés, továbbképzés. 3 kulcsszó, ami kijelöli az utat a közigazgatási digitális transzformáció újabb mérföldkövéhez. Kádár Krisztiánnal, a DEÜSZ Egyesület alelnökével, a Königsberg Consulting ügyvezetőjével, a Corvinus Egyetem mesteroktatójával beszélgettünk.

  • Elektronikus aláírás a közigazgatásban

    E-közigazgatás és privát szektor: több tízezer munkaóra megspórolható az elektronikus aláírással A világ minden részén egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányzatokra: egyrészt az elektronikus állampolgári szolgáltatások körének bővítése, másrészt az egyre jelentősebb költéscsökkentési célok elérése érdekében.

  • Élet a KÉR után

    A KÉR kivezetése jó lehetőség a belső munkafolyamatok megreformálására.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján az érintett szervek 4 ütemben válnak ki az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerének használatából, melynek eredményeképp 2021 végére teljeskörűen megszűnik a KÉR. Az okokról és a folytatásról kérdeztük Kiss Pétert, a DEÜSZ Egyesület főtitkárát.

    Mi lehet az oka a KÉR kivezetésének, mi a jogalkotói szándék?

  • Emelkedik a hivatalos iratok kézbesítési díja

    Szeptember 1-jétől jelentős áremelésre számíthatnak azok a szervezetek, ahol a hivatalos iratok postai kézbesítése a jellemző: a Magyar Posta Zrt. ugyanis emeli ezen szolgáltatási díjait. Az emeléssel a megtakarítást is nagyobb lehet, ha az érintett szervezet elektronikus kézbesítésre vált.

  • Folyamatmenedzsment a gyakorlatban

  • Hivatali kapu, ügyfélkapu és cégkapu az iratkezelésben (1. rész)

    Hivatali kapu, ügyfélkapu – elektronikus kapuk az e-ügyintézésben

    Az elmúlt években egyre gyakrabban hallhatjuk a minket körülvevő elektronikus közigazgatási térben az Ügyfélkapu1 és a Hivatali kapu2 elnevezéseket. Ez indokolt is, hiszen 2018 volt az első olyan év, amikor a jogszabályi változások, a kötelező és széleskörű elektronikus ügyintézési szolgáltatások miatt ezeknek a használata egyre inkább elterjedt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt a sokakat talán meglepő tényt, hogy az állampolgárok által leginkább használt és ismert Ügyfélkapu több mint egy évtizede létezik3, és a Hivatali kapu is csak néhány évvel fiatalabb nála, kb. 10 éves. Mindkét elektronikus kapu (tárhely) a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (központi rendszer), vagyis az elektronikus kormányzati központi szolgáltatások része.

  • Hivatali kapu, ügyfélkapu és cégkapu az iratkezelésben (2. rész)

    Hivatali kapu, ügyfélkapu – elektronikus kapuk az e-ügyintézésben (2. rész)

    Az elektronikus kapukról szóló cikksorozatunk első részébenrészletesen bemutattuk a hivatali kapu és az ügyfélkapu lényegét, működését. Jelen cikkünkben továbbmegyünk és megvizsgáljuk azt, hogy milyen utat jár be az elektronikus irat, mire az érdemi ügyintézés szakaszába elér (bejövő folyamat), illetve annak végeztével hogyan jut el a címzetthez (kimenő folyamat). A konkrét példák bemutatásához a DMS One Zrt. Ultimate tanúsított irat- és dokumentumkezelő szoftver képernyőképeit használjuk.

  • Hivatali kapu, ügyfélkapu és cégkapu az iratkezelésben (3. rész)

    Cégkapu az e-ügyintézésben

    Cikksorozatunk elsőés második részében az ügyfélkapu és hivatali kapu kérdéskörét jártuk körbe, jelen cikkünkben pedig a cégkaput vizsgáljuk röviden.

    A Cégkapu az Ügyfélkapu és a Hivatali kapu mintájára kialakított olyan – elsősorban – tárhelyszolgáltatás, amelyet az állam kijelölt szolgáltatón keresztül a gazdálkodó szervezetek számára biztosít.

  • Hogyan kezeljük az elektronikusan hiteles személyügyi iratokat?

  • HOSSZÚTÁVÚ HITELESÍTÉS – kérdések és válaszok

     

    A tanusitottiratkezeles.hu 2019. októberi e-ügyintézés szemináriumán több kérdés is felmerült az e-aláírások és időbélyegzők használatával, a hitelesség hosszú távú megőrizhetőségével kapcsolatban. Összegyűjtöttük a kérdéseket és szakértőink válaszait.

    2019. október 21.

Tanúsitottiratkezelés
A deusz.hu Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület honlapja. Célja, hogy felületet adjon a szervezet működési területéhez tartozó ismeretek átadására, szakmai kapcsolatok létesítésére.
© 2021 Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület (DEÜSZ). All Rights Reserved. OneOnline