Címkék

  • 3/2018. (II.21.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről

    A napokban jelent meg és 2018. március 1-jén lép hatályba a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 3/2018 (II. 21.) BM rendelet. Az új jogszabályról beszélgettünk dr. Kissné dr. Szabó Krisztinával, a Belügyminisztérium Iratfelügyeleti Osztályának osztályvezetőjével, aki a jogszabályalkotás koordinációját végezte, emellett a téma előadója lesz az Infotér által szervezett március 7-i e-Közigazgatás konferencián.

  • A jó átmenet könnyít, nem bonyolít - Interjú Hajzer Károllyal a közigazgatás digitalizációjáról

    Az egyszerűbb ügyeinket gép intézi majd, és írásos beadványt sem kell készítenünk, elég lesz belemondani egy kamerába, mit szeretnénk. A mesterséges intelligencia közigazgatáson belüli előretöréséről beszélt Hajzer Károly október elején, az IIR Magyarország konferenciáján. Erről és az e-ügyintézés aktualitásairól kérdeztük a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkárát.

  • ASP – ÚJ KOR KEZDŐDÖTT AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

    A DMS One iratkezelője az ország eddigi legnagyobb informatikai projektjének központi szoftvere

  • Az elektronikus űrlapok új generációja, az iFORM

    A tanusitottiratkezeles.hu volt az INFOTÉR mellett az egyik szervezője a 2018. március 7-én tartott e-közigazgatás képzésnek és konferenciának, ahol az e-ügyintézés leginkább aktuális kérdéseit és fejleményeit, az elektronikus ügyintézés friss tapasztalatait mutatták be az adott téma szakértői. Az előadások között hallhattuk dr. Balaskó Sándor, a Kopint-Datorg Kft. üzletág igazgatójának előadását az “iFORM – egy kényelmes megoldás a webes űrlapokra” címmel, melyben a Kopint-Datorg Kft. saját fejlesztésű termékét, az iFORM űrlaptechnológiát mutatta be.

  • Digitalizálási kötelezettség az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknél

    Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek elektronikussá alakítani az ügyintézésükhöz kapcsolódó belső folyamataikat. Cikkünkben annak járunk utána, hogy betartják, betartatják-e ezt a jogszabályi előírást, illetve hogyan lehet elindulni a belső folyamatok digitalizációjának útján?

  • e-Közigazgatás Konferencia - 2016. május 25.

    Kígyózó sorok, hiteles előadók és egy új iratkezelési kézikönyv a figyelem középpontjában. Telt házzal – közel 500 fő részvétel- zajlott 2016. május 25-én az e-Közigazgatás Konferencia. A konferencián olyan szaktekintélyek hangsúlyozták az elektronikus iratkezelés és az e-közigazgatás fontosságát, mint Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára; dr. Bodó Attila Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője; de az előadók között üdvözölhettük Kovács Rezsőt is, a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályának főosztályvezetőjét.

  • Élen az e-ügyintézési fejlesztésekben

    Interjú Tóth Tündével, a Hegyvidéki Önkormányzat informatikai vezetőjével.

    A XII. kerületi önkormányzat az elektronikus ügyintézési megoldások éllovasa az önkormányzati szférában. Hegyvidéken 2016 óta működik elektronikus ügyintézési rendszer, a komposztáló igényléstől a helyi adókig, sokféle ügyben biztosítják az elektronikus módot az állampolgárok és cégek számára.

     

  • Hivatali kapu, ügyfélkapu és cégkapu az iratkezelésben (1. rész)

    Hivatali kapu, ügyfélkapu – elektronikus kapuk az e-ügyintézésben

    Az elmúlt években egyre gyakrabban hallhatjuk a minket körülvevő elektronikus közigazgatási térben az Ügyfélkapu1 és a Hivatali kapu2 elnevezéseket. Ez indokolt is, hiszen 2018 volt az első olyan év, amikor a jogszabályi változások, a kötelező és széleskörű elektronikus ügyintézési szolgáltatások miatt ezeknek a használata egyre inkább elterjedt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt a sokakat talán meglepő tényt, hogy az állampolgárok által leginkább használt és ismert Ügyfélkapu több mint egy évtizede létezik3, és a Hivatali kapu is csak néhány évvel fiatalabb nála, kb. 10 éves. Mindkét elektronikus kapu (tárhely) a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (központi rendszer), vagyis az elektronikus kormányzati központi szolgáltatások része.

  • Hivatali kapu, ügyfélkapu és cégkapu az iratkezelésben (2. rész)

    Hivatali kapu, ügyfélkapu – elektronikus kapuk az e-ügyintézésben (2. rész)

    Az elektronikus kapukról szóló cikksorozatunk első részébenrészletesen bemutattuk a hivatali kapu és az ügyfélkapu lényegét, működését. Jelen cikkünkben továbbmegyünk és megvizsgáljuk azt, hogy milyen utat jár be az elektronikus irat, mire az érdemi ügyintézés szakaszába elér (bejövő folyamat), illetve annak végeztével hogyan jut el a címzetthez (kimenő folyamat). A konkrét példák bemutatásához a DMS One Zrt. Ultimate tanúsított irat- és dokumentumkezelő szoftver képernyőképeit használjuk.

  • Hivatali kapu, ügyfélkapu és cégkapu az iratkezelésben (3. rész)

    Cégkapu az e-ügyintézésben

    Cikksorozatunk elsőés második részében az ügyfélkapu és hivatali kapu kérdéskörét jártuk körbe, jelen cikkünkben pedig a cégkaput vizsgáljuk röviden.

    A Cégkapu az Ügyfélkapu és a Hivatali kapu mintájára kialakított olyan – elsősorban – tárhelyszolgáltatás, amelyet az állam kijelölt szolgáltatón keresztül a gazdálkodó szervezetek számára biztosít.

  • Még lehet véleményezni a központi e-ügyintézési portált

    Bő egy éve újultak meg a magyarorszag.hu szolgáltatásai

    Érdemes néhány percet rászánni a SZÜF portál véleményezésére, főleg ha valamilyen javaslattal szeretnénk élni a továbbfejlesztéséhez. A kérdőív erre is rákérdez, a NISZ Zrt. pedig közleményében azt írta: a felmérés eredményét a portál továbbfejlesztése, a hivatali ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítése során felhasználja.

    Erről olvashattok itt 4 perc alatt:

    • A magyarorszag.hu új szolgáltatásaira is javaslatot tehetünk
    • Már nagyon sok ügy intézhető az oldalon
    • Melyek voltak 2020-ban a legnépszerűbb e-ügyek
    • Az e-ügyintézés az ügyfelek és hivatalok adminisztrációs terheit is csökkenti
  • Miként támogatja az Európai Bizottság a tagállamokat a közigazgatás modernizálásában?

    Az Európai Bizottság 2021 áprilisában hozta nyilvánosságra a „Supporting public administrations in EU Member States to deliver reforms and prepare for the future” c. dokumentumot, amelynek fontosabb gondolatait partnerünk, a Königsberg Consulting gyűjtötte ki és elemezte tagállami nézőpontból.

    Az Európai Bizottság munkaanyaga számos olyan elemet tartalmaz, amivel korábban találkozhattunk. Az közigazgatási együttműködés javítása nemzetállami kereteken belül és azokon túl, a digitalizáció, valamint a zöld átállás számos korábbi és aktuális dokumentumban megjelent. Lényeges új elem a krízis menedzsment, mivel a koronavírus járvány felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati szerveknek (egyúttal az európai uniós intézményeknek) rendkívüli helyzetek kezelésére is fel kell készülni, hogy adekvát válaszokat tudjanak adni a kihívásokra.

    Új elemnek tekinthetjük, hogy konkrét intézkedéseket is felvázoltak a szakpolitikai törekvésekhez igazodóan, továbbá lehetséges pénzügyi eszközöket nevesítettek – mindez már túlmutat az elvi és szakpolitikai iránymutatáson.

    A fő célkitűzések a tagállamok közigazgatási rendszereinek modernizálása kapcsán

    Az Európai Bizottság a tagállamokat a közigazgatási rendszereik modernizálása során az alábbi célok mentén támogatja:

    • Az innováció és a folyamatos fejlődés elősegítése.
    • Hatékony stratégiai tervezés megvalósítása, mely lehetővé teszi a tényalapú, befogadó és transzparens szakpolitika alkotást.
    • Professzionális, hatékony és megbízható közigazgatási dolgozók kiválasztása, valamint képzése.
    • Elszámoltatható, hatékony és tisztességes közigazgatás.
    • Mindenki számára elérhető és emberközpontú közszolgáltatások.
    • Fenntartható, kiszámítható, hatékony és transzparens közpénz kezelés.

     

  • Minősített adatok és iratok kezelése

    A közfeladatot ellátó szervek iratkezelési alapfolyamatát a nyílt iratok kezelésére vonatkozóan a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg, amely az iratkezelési folyamat főbb lépéseihez igazodva tartalmazza az eljárási szabályokat. Az R. hatálya kiterjed a közfeladatot ellátó szervekre és e szervek irattári anyagára azzal, hogy rendelkezéseit a minősített iratokra és azok kezelési rendjére külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. De melyek ezek a szabályok?

  • Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2022-2030 - Mire ad válaszokat az NDS?

    Hosszas várakozás és több éves előkészítő munka után a Kormány elfogadta a 2022-2030-as időszakra szóló Nemzeti Digitalizációs Stratégiát (NDS). A dokumentum mérföldkőnek tekinthető, hiszen felvázolja azokat a pilléreket, melyek fejlesztésével Magyarország eljuthat a kitűzött digitális célokig.

    szerző: Königsberg Consulting

    A Nemzeti Digitalizációs Stratégia kiemelt célja, hogy célzott kormányzati intézkedésekkel hazánk digitális fejlettsége az évtized közepére meghaladja az európai uniós átlagot, 2030-ra pedig a tíz élenjáró uniós gazdaság közé kerüljön. Ez komoly kihívás. De miért is? A szemléltetéshez segítségül hívjuk a DESI indexet.

    Magyarország a DESI rangsorban

    A Digital Economy and Society Index (DESI), az Európai Unió által alkotott indexszám, amelynek segítségével összevethető a tagállamok digitális fejlettsége. Magyarország a legfrissebb DESI rangsorban a 22. helyen végzett, tehát a lista utolsó negyedében helyezkedik el. Ahhoz, hogy a rangsor első felébe kerüljünk, évente legalább egy helyet kell előrelépni. Számításba kell venni azt is, hogy az Európai Unió más országai is komoly erőfeszítéseket tesznek a digitális átállás kapcsán, tehát a verseny igencsak kiélezetté válik. 

    A Nemzeti Digitalizációs Stratégia pillérei

    Az NDS 4 pillért azonosít, melyek kulcsfontosságú, fejlesztendő területként jelennek meg a következő időszakban:

    1. digitális infrastruktúra
    2. digitális kompetencia
    3. digitális gazdaság
    4. digitális állam

    A legszámottevőbb előrehaladást adigitális gazdaság területén kell elérni. A stratégia számos intézkedést felsorol ennek a tárgykörnek az előmozdítására. Meglátásunk szerint itt a leghatékonyabb lépés az uniós és hazai források minden korábbinál magasabb szintű allokációja lehet.

    Adigitális infrastruktúránál a jelenlegi kedvező szint, lefedettség elérési és hozzáférési lehetőségek fenntartása komoly erőforrásokat követel meg állami és piaci oldalról egyaránt, a Gigabites 2030-as célok elérése nagy beruházási igénnyel jár. 

    Adigitális kompetenciavonatkozásában, habár a társadalom digitális készségeinek organikus fejlődése tompítja a kormányzati beavatkozási szükségletet, a kitűzött eredmények megközelítéséhez ugyanakkor nagyobb tömegeket elérő, célzott programok megvalósítása szükséges. Az informatikai köz- és felsőoktatásban is további intézkedésekre van szükség. 

    Az NDS legfontosabb pillére a digitális állam kiterjesztése

    Az NDS pillérei közül adigitális állam egyértelműen a legtartalmasabb és legsokrétűbb terület (29 különálló intézkedést sorolnak fel aze-közigazgatástól a kormányzati IT biztonságon át az intelligens energetikai rendszerekig), mely elemeinek összehangolása komoly feladat. Egymásra épülő, magas hozzáadott értékű innovatív fejlesztéseket kell megvalósítani költséghatékonyan úgy, hogy azok fenntartása ne jelentsen súlyos többletterhet az adófizetők számára. 

    A stratégia, céljainak elérését és intézkedéseit tekintve kedvező fejlemény, hogy a jelek szerint minden korábbinál több forrás válik elérhetővé digitalizációs fejlesztésekre, elsősorban az új, közel 787 milliárd Ft keretű operatív program, a DIMOP Plusz révén. Ennek feltétele, hogy az EU és a magyar kormány között egyezség szülessen az európai uniós támogatások kapcsán.

    Az új stratégia a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (NIS) váltja. A teljes dokumentum a kormányzatihonlapon tekinthető meg.

Tanúsitottiratkezelés
A deusz.hu Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület honlapja. Célja, hogy felületet adjon a szervezet működési területéhez tartozó ismeretek átadására, szakmai kapcsolatok létesítésére.
© 2024 Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület (DEÜSZ). All Rights Reserved. OneOnline